Anyja bőrkanapéját is elvitte zsákmányként a tolvaj fiú

Nem meglepő, hogy a Heves vármegyei bűntények elmúlt évi listáján két vagyon elleni jogellenes tett áll az első két helyen. 

A lopás évtizedek óta kimagaslik ezek sorából. Kétezer-hatszázhuszonnyolc tolvajlás miatt jártak el 2023-ban a hatóságaink Hevesben. Hat százalék híján a térségünkben nyilvántartásba vett több mint 5970 bűncselekmény felében. Elég magas, 5,3 százalékos arány az országban feltárt 49 ezernél is több ilyen deliktumhoz viszonyítva. 
Az előző esztendő végén emelt vádat a Füzesabonyi Járási Ügyészség egy notórius tolvajjal szemben, aki az első fél évben Kálban, Kápolnán, Kompolton és Kömlőn tulajdonított el szinte mindent, amit csak eladhatónak gondolt. A 27 éves férfi a különböző helyszínekről összesen öt kerékpárt lopott el, de elvitt az egyik udvarról háromágú létrát, egy másikról csirkéket, a harmadik, lakatlan házról lebontotta és magával vitte az előtető faszerkezetét, utóbbit csaknem negyedmillió forint értékben. Tolvajzsákjába bepakolt számos helyről női ruhákat, s kenyeret a pékségből is. Még az édesanyja lakásának teraszáról is elcipelte az asszony kényelmes bőrkanapéját, a fürdőszobából titokban kiszerelte a csapokat, amiken ugyancsak túladott. Rendőrségi kihallgatásán gyanúsítottként minden tettét beismerte, de azt is közölte, hogy hiába próbál, sehogyan sem tud jó útra térni... 

A vádhatóság tizenkét rendbeli lopás, valamint más bűntények elkövetésével vádolta meg a férfit. Vádiratában arra tett mértékes indítványt, hogy a bíróság ítélje őt két és fél év börtönbüntetésre, s – kártérítésre kötelezés és vagyonelkobzás mellett – két esztendőre tiltsa el a közügyek gyakorlásától is. 

A hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) 370. szakasza úgy rendelkezik, hogy az valósítja meg a lopást, aki idegen dolgot azért vesz el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Alapesetben vétségért két év szabadságvesztést kaphat. A minősített esetei közül a legsúlyosabb alapján öttől tíz évig kerülhet rács mögé. 

A bűncselekmények listáján második csalást a Btk. 373. szakasza értelmében az követi el, aki jogtalan haszonszerzés érdekében mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Alapesetben ez is vétség, amiért két év járhat. Ha különösen jelentős kárt okoz, azaz 500 millió forintnál is nagyobbat, akkor öttől tíz év is lehet a szankció. 
Az elmúlt évben 514 procedúra indult csalás okán Hevesben. Az összes vármegyebeli bűnténynek több mint a 8,6 százalékában. 

Különleges ügyben emelt vádat többrendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt az Egri Járási Ügyészség egy 29 éves bokodi lakos ellen. Az illető internetes adásvételi portálokon horgászorsókat hirdetett eladásra, de a meghirdetett tárgyakkal nem rendelkezett. A becsapottak vagy a teljes vételárat, vagy annak egy jó részét előlegként elutalták a vádlott számlájára. Ám ő nem küldte el az árukat a vevőknek, s számukra elérhetetlenné vált. Pozitívum, hogy a büntetőeljárás alatt visszautalta a kapott összegeket a sértetteknek. A járási ügyészség ezt méltányolva vele szemben közérdekű munka kiszabására tett indítványt. 
A köznyugalom elleni bűncselekmények című fejezetében szabályozza a Btk. 339. szakasza a garázdaságot. E deliktum tetteseként vonható felelősségre az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Feltétel, hogy súlyosabb deliktum nem valósul meg. Vétségért alapesetben két év lehet a szankció. Három esztendei szabadságvesztést kaphat bűntett címén az, aki a bűntényt csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy nyilvános rendezvényen, illetve gyűlésen követi el. 

Tavaly 300 ilyen büntetőügyet jegyzőkönyveztek Hevesben. 

A felfegyverkezve megvalósított változat miatt – súlyos testi sértés kísérletével együtt – vádolta meg az Egri Járási Ügyészség tavaly azt a 35 éves személyt, aki a bükkszentmártoni buszmegállóban rárontott egy ott várakozó férfira. Hajnalban autóval ment arra, amikor a várakozóhelyen meglátta a sértettet. Alaptalan pletykák alapján azt gondolta, hogy az illető korábban zaklatta az egyik idősebb rokonát. Kiugrott a kocsiból, felkapott egy jó 30 centiméteres botot a földről, s fenyegetések közepette rátámadt a buszra várakozóra. Megpróbálta őt fejen ütni a fadarabbal, de a sértett védekezett, így nem sérült meg. A szemtanúk végül leszerelték a támadót. 
A vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozta a támadó ellen, s azt, hogy a bíróság rendeljen el pártfogó felügyeletet a garázdával szemben. 

Szemezgetés: az üzletekben használatos tolvajtrükkök is bűntények

Vagyonőrnagy, alias Majorszki László a Bolti Szarkák Ellen címmel írt tanulmányában a tolvajok lopási módszereit foglalja össze. Íme néhány fajtája e bűnténynek: 

• Tenyérbe rejtés. Kisebb boltokban főleg az ékszereknél alkalmazzák előszeretettel. A tolvaj kipakoltat az eladóval több, kisebb méretű, de értékes terméket. A kézfejét az áruk felett mozgatja (fő csel: rámutat valamelyik árura), közben középső, gyűrűs- vagy kisujjával felkapja, s a tenyerébe hajlítja az egyiket. Az eladó tulajdonképpen nem lát semmit, csak a tolvaj kézfejét felülről. 
• Zsebbe rejtés hirtelen mozdulattal. A leggyakoribb módszerek egyike. 
• Bő ruházat belső zsebekkel. E módszerrel elképesztő mennyiségű, főleg kisebb méretű portékát lehet lopni. 
• Borotvaujj. Az árucikkeken lévő biztonsági, áruvédelmi címkék eltávolítására szolgál leginkább ez a megoldás. A borotvapengét orvosi ragtapasszal ragasztják az elkövetők az ujjaikra, s a borotvapengét a biztonsági címkék levakarására/levágására használják. 
• Táskázás. A tolvaj egy táskába rakja az árukat, s a pénztárnál fizetés nélkül kiviszi azokat. 
• Bevásárlókocsis trükk. A tettes a kocsi alján található, lehajtható részre helyezi az ellopni kívánt portékát, majd a pénztárhoz megy. Ott egy kisebb tételt kifizet. Ha a pénztáros nem figyel, a tolvaj kitolja a kocsi alsó részén felhalmozott dolgokat, fizetés nélkül. 

Értékhatárok

• Szabálysértési érték: 0-tól 50 ezer; 
• Kisebb érték: 50 ezertől 500 ezer; 
• Nagyobb érték: 500 ezertől 5 millió; 
• Jelentős érték: 5 milliótól 50 millió; 
• Különösen nagy érték: 50 milliótól 500 millió forintig; 
• Különösen jelentős érték: 500 millió forint fölött.